Tudni való, ha egy gyereknek sokat ismétled, hogy fiam hülye vagy, akkor el is hiszi magáról. Sajnos. Nekem nem kellet ismételni, magamtól is ráébredtem… nincsenek milliomos, jó habitussal rendelkező szülők, és ami a legfőbb probléma: Borsod.

Tizenöt-hat évesen borzasztó nagy reményekkel, tervekkel, és bátran mondhatom abszolút kézügyességgel vágtam bele a divat világába. Aztán természetesen elmúlt. Persze ez gondolni való volt, hogy a 30 fős osztályból nem karol fel mindenkit egy híres divatház.

Nagyon nehéz helyzetben voltam. Érdeklődési köröm sokrétű. Jártam mindenféle szakkörökre: virágkötészetre, tűzzománcra, gyöngyfűzésre, agyagozásra, ruhákat terveztem, barbiknak varrtam egész kollekciókat, rajzra jártam. Nem tudtam eldönteni mi legyek, ha nagy leszek, de azt tudtam, hogy nekem Főnököm ne legyen és ne egy irodában kelljen leélni az életem.

Aztán jött az ihlet.
Felbuzdulva jelentettem ki: Műkörmös leszek!
Az akkori műkörmösünk segített az indulásban, aki előtt tényleg le a kalappal… annyira ügyes és tapasztalt.

Lázba hozott, hogy végre, megtaláltam az ÉN szakmámat. Eljött az idő! Sosem felejtem el azt a napot, amikor ültem a diamondnails.hu előtt és nézegettem a kezdő csomagokat. Mit rendeljek? Hogy kell? Biztos akarom? De mi lesz, ha béna leszek? És ha letörik? Túlaggódtam a dolgokat, mint eddig mindent.

2008. június.
Kedves Szabó Kata!
Rendelését rögzítettük.
Megrendelése 2-3 munkanapon belül kiszállításra kerül.
Köszönjük Szép Napot: Diamond Nails csapata.

Igen és elkezdtem a körmözést, mint már sok embertől hallottam már… csak magamnak csinálom meg a családnak! Csak nekem már a továbbgondolt verzió ott volt a fejemben. Versenyek, kupák, csillogás, extrém körmök. Folyamatosan az oldalakat bújtam. Na, akkor, hogy lehetne azt a kis levegőt kiszorítani, nem elég vékony a vonal a díszítésnél, és addig mentem még választ nem kaptam.

Eltelt egy év talán kettő is mire a tanfolyamra bejutottam. Addigra már nagyjából tudtam egy lendület virágot csinálni. Addig gyakoroltam, amíg nem ment. A tip-et fel tudtam levegő mentesen ragasztani és szépen összereszelni. Akkoriban az épített nekem nagy szó volt mivel, ahhoz jóval nagyobb szakmai tudás kell… és hát akkor nekem még az igencsak hiányzott. A tanfolyamon titokban tartottam h Én már „tudok” körmözni, de az oktatóm persze abban a pillanatban észrevette a mozdulataimon.

A végső vizsgát sikeresen teljesítettem. Jött a kérdés, hova tovább!?
Sulinak vége, szakma megvan… Sikerült elhelyezkednem. Egy pár vendég után rájöttem, hogy most tényleg ez volt a vágyam? Csinálni az S es kocka franciát? Tömegszámban? Nem akarok senkit bántani ez is jó, meg persze szép is, de 19-20 évesen valahogy hiányzott a kihívás a megmérettetés.

Eljátszadoztam a gondolattal, hogy egyszer majd a dobogón állok egy gyönyörű kupával, nyakamban egy éremmel és csak annyit ismételgetek, hogy köszönöm, köszönöm.

Voltak kétségeim, hogy fel vagyok e készülve ilyen fiatalon egy versenyre, stb., aztán egyik napon az oktatóm Jutkától kaptam egy üzenetet: Kata indulj a versenyen. Ez annyira nagy löketett adott, hogy már másnap elkezdtem gyártani a gyűrűket, ékszereket, és persze a terveket.

Behunytam a szemem és mikor kinyitottam már az arénában ülök szembe a gyönyörű modellemmel, és azt hallom, hogy 3 óra van, hogy megvalósítsam a terveimet. Remegő kézzel és pillangókkal a gyomromban kezdtem hozzá a munkához. Visszagondolva olyan hibákat ejtettem, amit ma már nem tennék, de sikerült elérnem a 3. helyet, ami az első versenyen nem is olyan rossz

Továbbra is bújtam az internetet ahol egyszer csak rábukkantam egy versenyre amihez csak annyit kellet, hogy feltöltöd az adott témában készült körmös fotódat. Én ezt meg is tettem. Vártam nagyon az eredményhirdetést.
Kiderült, hogy a közönségdíjat megnyerte.
Nagyon boldog voltam

DN - Szabó Kata